Belépés

Keresés





GNM


Dr.Hamer és a Germán Gyógytudomány terápiás dala, (halkan és hosszan kell hallgatni) 441 Hz


«  Március 2024  »
HKSzeCsPSzoV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031


Magasabb rezgések







Kapcsolat

A küldő neve *:
A küldő e-mailcíme *:
Tárgy:
Üzenet *:

Statisztika


Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0




Kedd, 2024-03-19, 04:47
Üdvözöllek Vendég | RSS
ÖNGYÓGYÍTÁS ÉS ÁPOLÁS
Főoldal | Regisztráció | Belépés
A Föld elemei


Feltöltés alatt.

 

VÍZ  -   LEVEGŐ  -   FÖLD   -   NAPFÉNY  -   ÁSVÁNYI ANYAGOK

 

A VÍZ

A víz típusa

Ásványi anyagai

Mely betegségeknél előnyös?

Hol található? (példák)

Alkalikus víz

Nátrium, hidrogén-karbonát

Ivókúra-szerűen gyomor- és bélhurut, gyomorsavtúltengés esetén (például bükkszéki Salvus  és a Füredi Lúgos víz), fürdőben gyorsítja az anyagcserét, serkenti a sejtek működését.

 

Balf, Zalakaros, Békés, Bükkszék, Gyopárosfürdő, Szolnok, Mezőkövesd

Földes-meszes vizek

Kalcium, magnézium, hidrogén-karbonát

Reumatikus betegségekre. Ha szénsavat is tartalmaz, szív- és gyomorbetegségek kezelésére is.

Budapesten: Császár, Lukács, Rácz, Rudas, Gellért; Esztergom

 

Kloridos vagy sós vizek

Nátrium-klorid (konyhasó)

Reuma, nőgyógyászati problémák, gyulladások, bőrproblémák esetén.

Alföldi sziksós tavak: Dunapataj, Gyopáros; Nyíregyháza-Sóstó, Cserkeszőlő, Debrecen, Hajdúszoboszló, Sárvár, Igal

 

Jódos-brómos vizek

Általában ezek sós vizek is, de tartalmaznak még jódot és brómot is.

Reuma, nőgyógyászati betegségek, bőrbetegségek, a jód ivókúrában a pajzsmirigyre is hat.

Debrecen, Kiskőrös, Hajdúszoboszló, sóshartyáni Jódaqua, Cserkeszőlő, Karcag, Túrkeve

 

Szulfátos vizek (keserűvizek)

Szulfátionok

Ivókúra formájában hashajtásra, gyomor-, bél-, máj- és epebetegségek esetén.

Őrmezőn a „Hunyadi János” és a „Ferenc József” vizek, a nagyigmándi „Igmándi” vagy a tiszajenői „Mira” keserűvíz.

 

Kénes vizek

Kén, kén-hidrogén, karbonil-szulfid

Reumás betegségek, bőrbetegségek.

Budapesten: Lukács és Rudas; Parád, Harkány, Mezőkövesd, Bogács, Csisztapuszta

 

Radioaktív vizek

Rádiumion, radon

Fájdalomcsillapító hatás, fokozza a belső elválasztású mirigyek működését és az anyagcserét.

Budapesten: Rudas és Gellért; Eger, Miskolctapolca, Hévízi-tó

 

Vasas vizek

Oldott vas

Ivókúrában vérszegénység ellen.

Parád, Moha

 

Szénsavas vizek

Szén-dioxid

Szív- és keringési betegségek

Balf, Bük, Parádfürdő, Balatonfüred

 

Mofetta (gázfürdő)

Szén-dioxid

Szív- és keringési betegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség érszövődményei (érszűkületes láb), pangó nyirokkeringés esetén.

 

Mátraderecske

Egyszerű termálvizek

Nem kiugró az ásványianyag-tartalom

Stresszoldás, nyirokkeringés serkentése, vizenyők eltüntetése.

Az ország nagy részén.


 

A LEVEGŐ

A  levegő az élet alapfeltétele .Ékes bizonyítéka ez annak,  hogy  sok minden  létezik,  amit  pedig nem is látunk : ))
Hogyan  fordíthatjuk az egészségmegőrzés szolgálatába ?
-Fontos a tiszta levegő. Hogy ebből  mekkora a hiány , azt a Levegő munkacsoport  levegőszennyező anyagokról szóló leírása bizonyítja (lejjebb).  Erdőkben , a civilizációtól  távol találjuk meg , de  ott sem  tökéletes formában. Tehát : kiránduljunk : ))
- A levegő hőmérséklete árthat és használhat is . A  hidegártalaom betegítő tényező is  lehet , ugyanakkor  a  szauna forrő levegője és  gőze  méregtelenít , stb...
-A légzéstechnikánkat  fejleszthetjük : a jógalégzések , a  chi-kung  és  más  keleti  módszerek  segítségével a szervezetben  áramló energiát áramoltathatjuk, szabályozhatjuk . Nagyon hasznos  gyakorlat pl. a fél-orrlyukas légzés .Segít a tüdőben lévő tartalék levegő cseréjében A jobb orrlyukban  melegítő, a bal orrlyukban hűsítő.
-A szervezet belső kémhatása , PH-ja is  függ a  levegőtől . Ha túl sok a széndioxid a  levegőben, akkor savas irányba  tolódik el a szervezet PH-ja Ha túl sok az oxigén , akkor  a lúgos kémhatás  kerül  túlsúlyba , és  mindkettő sokkolja a szervezetet.
-Pánikbetegek hajlamosak túl gyorsan  venni a  levegőt , ami  gyorsítja a szívdobogást és  így  még tovább fokozza a pánikot. Túl sok oxigént kap a szervezet , ami rosszullétig fokozódhat. Jót tesz  ilyenkor  egy  nylon zacskóba kifújni a levegőt,  és  csak onnan  szívni  vissza .  Így kivédhető az öngerjesztő  pánik-folyamat.
-A levegő nyomása  is  hat az  emberre . Magasabb helyen  kisebb a légnyomás . Ez  hat a  vérképzésre , a  vörös vérsejtekből  túl sok termelődik. A   mélyben pedig keszonbetegséghez  vezethet .
-Fontos a levegő páratartalma is . Száraz levegőben  kiszáradhatnak a nyálkahártyák, amit  párologtatóval , vizes törölköző , lepedő  kiterítésével védhetünk ki .  Irritáló lehet a kruppos gyerekekre .
A  magas páratartalom  kedvez a penészgombaspórák terjedésének , ami  egészségkárosító ,  és  az asztmás betegek rohamkészségét fokozza.
-Zárt helyeken,főleg, ha sok ember van együtt ,   a kórokozók száma  megnő a levegőben : pl a metróban , iskolai tantermekben, járműveken , stb.  Csak a gyakori szellőztetés tudja a kórokozók számát a kritikus szint alá csökkenteni, ami már  nem okoz fertőzést...

A Levegő Munkacsoport ismertetője   a levegőben lévő szennyezőanyagokról:

Szén-monoxid (CO): Színtelen, szagtalan gáz, amely szén és szénhidrogén tüzelőanyagok tökéletlen égése során keletkezik szén-dioxid helyett (CO2). Nagyvárosi területeken a levegő CO tartalmának 80%-a belsőégésű motoroktól származik, a tökéletlen égés eredményeként. Százszor erősebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, így kiszorítja az oxigént a vérünkből. Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése. Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét.

NO2 (nitrogén-dioxid): Vörösesbarna, szúrós szagú, a levegőnél nehezebb gáz. Erős oxidálószer és heves reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Reagál vízzel, salétromsavat és nitrogén-oxidot képezve. Megtámadja az acélt nedvesség jelenlétében. A gáz és a gőz egyaránt izgatja a szemet, a bőrt és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, nagymértékű expozíció halálhoz is vezethet. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Genetikus károsodást is okozhat az emberben.

NO (nitrogén-monoxid): Színtelen gáz, amely erős oxidálószer és reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Levegővel érintkezve nitrogén-dioxid szabadul fel belőle. A nitrogén-monoxid izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methaemoglobin képződést. Magas expozíció halált okozhat. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Szaga nem figyelmeztető, ha toxikus koncentrációban van jelen. Nitrogén-monoxid keletkezhet magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak le, de jelentős NO-forrás az ipar és a biomassza égetés is. Városi környezetben elsősorban a gépjárműmotorok felelősek a NO és a NO2 szennyezésért.

Légköri aeroszolok (szálló por, PM10): A levegőben, mint közegben diszpergált állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően. Méretük 0,001 és 100 mikrométer közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére.

Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet. Nagy részük rákkeltő. Egységes egészségügyi határérték megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszol képző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros lehet. Az azbeszt belégzés útján kerül az emberi szervezetbe és rákot vagy azbesztózist okozhat. A közúti forgalom is felelős a levegőben megtalálható azbesztszennyezésért (a fék- és kuplungtárcsák kopása következtében). Hazánkban országos programok szolgálnak az azbesztmentesítésre. Ennek hatására az azbeszt mennyisége jelentősen csökkent a levegőben, azonban a molibdén mennyisége nőtt.

A légköri aeroszolok képződésében nagy szerepe van a gépjárműforgalomnak. A dízel üzemű járműveknek számottevő az aeroszol kibocsátása, de a kerekek is felverik a port, amit a levegőben aeroszolnak nevezünk. A városi aeroszolok összetétele nehezen meghatározható, a részecskékre rátapadnak egyéb szennyezők pl.: PAH-ok, nehézfémek. Az Egészségügyi Világszervezet nem ad meg határértéket a közlekedésből (elsősorban a dízelüzemű járművekből) származó részecskék koncentrációjára, mivel álláspontja szerint nem létezik olyan alacsony koncentráció, amely biztosan nem károsítja az egészséget.

Kén-dioxid (SO2): Színtelen, szúrós szagú mérgező gáz, amely fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik. Magas kéntartalmú kőszenet vagy kőolajat felhasználó erőművek szintén jelentős kén-dioxid források. A kén-dioxid a levegő nedvességtartalmával kénessavat ill. kénsavat képez, melynek eredménye a savas eső. A természetes folyamatokon túl a fűtés, az erőművek és a dízelüzemű motorok felelősek a SO2 kibocsátásért. Egészségügyi hatások: nagyobb mennyiségben köhögést, görcsöt, tüdőödémát, tudatzavart és halált is okozhat.

Ózon (O3): Az ózon három oxigén atomból álló, kékes színű, jellegzetes szagú, nagyon mérgező gáz. A szagára jellemző, hogy még 500 ezerszeres hígításban is érezhető. Folyékony állapotban sötétkék, szilárdan pedig ibolyaszínű. Igen erőteljes oxidálószer, könnyen bomlik, és a belőle felszabaduló atomos oxigén agresszívan reagál környezetével. Ezért is használjuk fertőtlenítésre, fehérítésre és ivóvíztisztításra.

A sztratoszférában előforduló ózonpajzs (20-22 km magasságban) elnyeli a Napból érkező ibolyántúli sugárzás jelentős hányadát. Azonban a troposzférikus (talajközeli) ózon káros egészségügyi hatásokat okoz. Az ózon magas koncentrációja fokozott fizikai fáradtságot, köhögést, a szájban, az orrban, a torokban szárazságérzést, a szem kivörösödését, könnyezését, duzzadását válthatja ki. Már rövid ideig tartó kitettség is elegendő lehet ahhoz, hogy légúti gyulladást okozzon. Az ózon a tüdőkapacitás csökkenését okozhatja, és gyengítheti a baktérium- és vírusfertőzésekkel szembeni ellenállóképességet. Az ózon a tüdőben meggátolja az ott lévő makrofágok működését, valamint különböző enzimek működését is. Különösen azok vannak kitéve a kockázatnak, akik sok időt töltenek a szabadban és fizikailag nagyon aktívak, például akik valamilyen építési munkát végeznek vagy sportolnak. A gyermekeket is ebbe a kategóriába kell sorolnunk, mivel ők is igen sokat mozognak, és sok időt töltenek a szabad levegőn. Anyagcseréjük magas alapszintje és még nem teljesen kifejlett immunrendszerük szintén különösen érzékennyé teheti őket az ózonterhelésre. Az ózon közvetlenül árt a növényeknek, oxidálja, pusztítja azok zöld leveleit, virágait. Gátolja a fotoszintézist és a gyökérlégzést, ami szintén a növény pusztulásához vezethet. Már 60 ppm ózon a felére csökkenti a fotoszintézis mértékét egyes növényeknél. Az ózon a szmog fő komponense is egyúttal, másodlagos légszennyező, napfény hatására keletkezik a kipufogógázokból. Különösen veszélyesek, egészségkárosítóak, rákkeltők az ózon másodlagos termékei, melyek hasonlóan oxidatív szennyezők (ilyen például az erősen mérgező PAN, azaz peroxi-acetil-nitrát, illetve a mérgező és rákkeltő aldehidek).

(C) Levegő Munkacsoport

 

 


Copyright MyCorp © 2024