Méreg be - méreg ki

Ólom a rúzsban, avagy mi is kerül a kozmetikumokba?

Július végén mutatták be Annie Leonard új filmjét, A Kozmetikumok Krónikáját – A méreg be-méreg ki csúf igazságát. A hét perces rövid animáció arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy mennyi ártalmas anyag található a minden nap használt és biztonságosnak vélt illatszereinkben.
 
Minden ember, nő és férfi egyaránt, rengeteg szépségipari cikket használ a sampontól kezdve a parfümig. De vajon tudjuk mit is kenünk, vagy fújunk magunkra? Persze, mindegyiknek jobbnál jobb illata van, de a mesterséges anyagok világában már tudjuk, ez nem feltétlen azt jelenti, hogy mindez egészséges. Sőt, akár még meg is lepődhetünk, hogy kedvenc dezodorunk, vagy rúzsunk például nehéz fémet és egyéb veszélyforrást is tartogat számunkra.

A parfümök a fejlett világ szépségiparának egyik húzóágazata. Az illatok valóban orrcsiklandozóak, de mitől? Sajnos ezt nem áll módunkban elmondani, hiszen magának a parfüm alapillatának összetevőit üzleti titok fedi: így az több száz szintetikusan előállított vegyszerből is állhat (persze, arra is megvan az esély, hogy természetes összetevők is akadnak). Azonban, amiről biztosan tudunk, az az, hogy a parfümök átlagosan 10 allergén anyagot tartalmaznak, ami 50-ből 1 embert veszélyeztet.

A parfümökben szintén előforduló ftalátok a hormonháztartást borítják fel, míg a neurotoxinok az agyat károsítják. A szintetikus pézsma egy osztrák kutatás szerint ösztrogén zavarokat okozhat és a mellrák kialakulásához is köthető, ezenfelül káros a vízi ökoszisztémákra és felhalmozódhat az élelemláncban is tovább károsítva a környezetet.

A rúzs ősi találmány, de valószínűsíthetjük, hogy ólmot nem mindig raktak bele. Azonban a Kampány a Biztonságos Kozmetikumokért 2007-es vizsgálata kiderítette, hogy 33 népszerű rúzsmárka 66%-a tartalmaz ólmot. Az ólom nehézfém, amely felhalmozódva a szervezetben neurotoxinként hatva tanulási nehézséget és viselkedésproblémákat okozhat. Az ólommérgezésnek elsősorban a terhes nők és fiatal gyermekek vannak a leginkább kitéve.

A babasamponnak és egyéb fürdőtermékeknek a legártalmatlanabb kozmetikai cikkeknek kellene lenniük, habár egy amerikai tanulmány két rákkeltő anyagot is talált megannyi termékben. A dioxin kőolajszármazékból előállított rákkeltő anyag, míg a formaldehid rákkeltő hatásán kívül bőrallergiát is kiválthat.

A körömápolási cikkek, beleértve a körömápolókat, a lakkokat és a lemosókat is – nemhiába az egyedi szag – az ún. toxikus triót tartalmazzák. A dibutil-ftalát a reprodukciós szervek sérüléséhez vezethet, a toluén a központi idegrendszerrel van hatással, valamint fejfájást, szédülést és fáradtságot okoz. A formaldehid rákkeltő anyag, valamint irritálja a szemet, az orrot és a torkot, illetve bőrirritációhoz vezethet.

És a listát még tovább lehetne folytatni. Gyakorlatilag az összes kozmetikumban megtalálhatóak ilyen vagy olyan vegyszerek, amik ártalmasak lehetnek ránk nézve. Egy átlagos nő napi 167 vegyszernek teszi így ki magát a mindennapi szépítkezés közben, míg többek közt a szépségápolási cikkeknek is köszönhetően az újszülöttek vérében kb. 300 méreganyag mutatható ki. Ahhoz, hogy egészségesebbek legyünk mi magunk és gyermekeink is, egyszerűen csak el kell olvasnunk a címkéket. Kerüljük a ftalátokat és a parabéneket, amik hormonhatású vegyületek, és próbáljunk minél több organikus és bioterméket vásárolni, amiről meggyőződünk, hogy valóban természetes eredetű.

A Story of Cosmetics-et a Diverziti Egyesület jóvoltából magyar felirattal is megtekinthetjük.

A Kozmetikumok Krónikája